|
Az egyébként nem éppen viharos ügyeiről ismert Persányi Miklós személye generálta talán a legtöbb vitát az SZDSZ vasárnapi küldöttgyűlésén, ahol a párt döntött a koalíciós megállapodássról. A zárt ülésen az [origo] információi szerint azt nehezményezte néhány küldött, hogy a pártvezetés annak ellenére Persányi Miklóst delegálta újra a környezetvédelmi tárca élére, hogy az állatkert egykori igazgatója az előző ciklusban sem tudta elérni, hogy az emberekben tudatosuljon, SZDSZ-es vezetésű minisztériumról van szó.
A koalíciós tárgyalásokon a párt a gazdasági, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcát kapta meg. Ez utóbbinak pedig több küldött is nagy jelentőséget tulajdonított. Csőzik László ügyvivő a küldöttgyűlésen többek között arról beszélt, hogy a zöldpolitika látványosabb képviseletéből profitálhatna a párt, növelhetné a támogatottságát a fiatalok, valamint a vidéken élők körében is.
A küldöttgyűlésen elmondott beszédében Kuncze Gábor pártelnök kiállt Persányi mellett, szerinte a miniszter az előző ciklusban is teljesítette az SZDSZ programját. Kuncze a párt belső ellenzékét tette felelőssé a környezetvédő civilek szervezetek szombati levele miatt, melyben Persányi újrajelölését kifogásolták a zöldek.
Kuncze szerint a civileket az motiválta, hogy az úgynevezett belső ellenzék vezéralakjának tartott Fodor Gábor kerüljön a tárca élére. Fodor a kormánypárti képviselők közül elsőként már 2004-ben kiállt a Zengőre tervezett NATO-lokátor ellen tiltakozó civilek mellett. Ráadásul nem szavazta meg tavaly novemberben a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását sem, amivel szintén szerezhetett jó pontokat a zöldeknél.
A Persányi újbóli megbízása ellen szombaton nyílt levélben tiltakozó 16 környezetvédő civil szervezet (többek között a Civilek a Zengőért Mozgalom, a Magyar Természetvédők Szövetsége, REFLEX Környezetvédő Egyesület, Védegylet és a Zöld Fiatalok Egyesülete) ugyanakkor nem nevezte meg, hogy kit szeretnének a miniszteri posztra. Schiffer András, a Védegylet munkatársa az [origo]-nak elmondta: a zöldek nem kívánnak részt venni az SZDSZ belső harcaiban. Az aktivista szerint nem a civil szervezetek feladata minisztertjelöltet keresni, éppen ezért a levélben nem is neveztek meg senkit.
"A koalíciós pártoknak nincs átfogó környezetpolitikájuk, a miniszter személyének megnevezése pedig kiváló alkalom volt arra, hogy erről véleményt mondjunk" - indokolta a levél megírását Schiffer. Kuncze viszont épp azzal érvelt a küldöttgyűlésen, hogy a zöldek saját maguknak mondanak ellent. Elmondása szerint ugyanis 2002-ben épp fordított érvelés hangzott el, akkor ugyanis a civilek akkor azt kifogásolták, hogy a minisztériumot nem szakpolitikus irányítja.
Fodor ugyan az utóbbi pár évben hallatta hangját környezetvédelmi ügyekben, de az egykor a fővárosi állatkertet igazgató és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank környezetvédelmi főszakértőjeként is dolgozó Persányinak minden bizonnyal nagyobb jártassága van ezen a területen.
Ez azonban a jelek szerint nem hatja meg a zöldeket. Schiffer András azt mondja, az a legfőbb kifogásuk Persányi ellen, hogy a miniszter nem tudott ellenállni a kormányban a gazdasági lobbinak, a Gyurcsány-kormány beruházás központú politikájának. Schiffer szerinte ennek eredménye, hogy az autópálya-építéseknél korlátozták a civilek beleszólásai jogait, valamint olyan termékdíjtörvényt fogadtak el, amely nem tudta visszaszorítani az eldobható csomagolásokat.
A zöldek szerint a környezetvédelmi jogszabályokat pedig azért nehéz betartatni, mert az elmúlt években jelentősen lefaragták a zöldhatóságoknál dolgozók létszámát. A civilek nehezményzték azt is, hogy a Persányi szerintük későn állt ki a NATO-radar ellen tiltakozólk mellett, valamint nem ellenezte a Nyergesújfalura tervezett cementmű építését sem.
A környezetvédelmi tárca várományosa még a küldöttgyűlésen az [origo]-nak elmondta: a civilekkel való konfrontáció elkerülhetetlen, az SZDSZ ugyanis nem zöld, hanem liberális párt. Persányi hozzátette: a következő négy évben is a zöldek által kifogásolt fejlesztésekre akarja helyezni a súlyt. A környezetipar keretében folytatják az árvízvédelemmel, a csatornázással, a szennyvíztisztítással és a hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházásokat. Persányi szerint ezekre a fejlesztésekre Magyarország 2007-2013 között közel 200 milliárd forintos uniós támogatást kap, és 3,5 millió embernek biztosít megélhetést.
Szabó András
[origo]
|
