|
Ami azonban még inkább alkalmassá teszi a békegalamb szerepkörére, hogy miközben a jobboldalnak gesztusokat tett, addig saját pártját többször is bírálta. Más kérdés, hogy "pártok felett álló" nyilatkozatai miatt, egyre jobban elszigetelődött az MSZP-vezetéstől. A legemlékezetesebb "különvélemény" a nómenklatúrás nyilatkozata lett: 2003 őszi kijelentését sokan Gyurcsány Ferencre vonatkoztatták.
Szili Katalin az MSZP-ben "a mi Katinkként" kezdte 1989-ben - és meg is maradt annak, bármilyen pozíciót töltött is be. A pártban mindenki tudja róla, hogy mélyen hívő, harcos környezetvédő, gyermekkorában elvesztette bal kézfejét, magához vette egy balesetben elhunyt baráti házaspár két gyermekét, és hogy egy-egy elfajuló vitában elsírja magát. A jogász-humán ökológus-politológus végzettségű, ötvenéves politikus belépésekor a párt ingyenes jogsegélyszolgálatát vezette.
1992-ben, egy időközi önkormányzati választáson a városi képviselőtestület tagjává választották, s 1994 óta verhetetlennek bizonyult a pécsi választókerületben. A Horn-kormány idején környezetvédelmi államtitkár, de pártkarrierje az ellenzéki évek alatt kezdett igazán felívelni: üde színfolt volt az MSZP avíttas világában, kedvessége és közvetlensége miatt rendkívül népszerűvé vált, miközben a párt legfelső vezetése sem érezte magát veszélyben.
Az ezredfordulós kongresszuson a szocialisták második emberévé választották. Kovács László elnök-helyetteseként, az Országgyűlés alelnökeként a párton belüli legerősebb érdekcsoport, a "Baranya megyei lobbi" emblematikus figurájaként megkerülhetetlenné vált. Medgyessy Péter bukása után beszállt a pártelnöki versenybe, majd kiszállt, sőt, a 2004 októberi kongresszuson lemondott az elnök-helyettességről, és semmilyen posztra nem fogadott el jelölést.
A 2004 decemberi, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az MSZP álláspontjával ellentétes véleményt hangoztatott - ezzel végképp nem sikerült megnyernie Gyurcsány Ferencék támogatását. Nyíltan azonban még a miniszterelnök sem mert szembe menni a párt akaratával. Az államfő-választásnak a szocialisták úgy mentek neki, hogy tudták: a szabad demokraták nem szavazzák meg a házelnököt, de már senki nem volt képes megakadályozni Szili Katalin bukását. A pártközvélemény haragja a vezetőkre irányult, de később a házelnök ellen fordult sértődött megnyilvánulásai miatt.
Néhány hónapra megmerevedtek a frontok, de az indulatok lecsillapodtával Gyurcsányék belátták: Szili Katalint túlságosan szeretik ahhoz a pártban, hogy egy ilyen szembenállásnak jó vége lenne. Az első nyilvános gesztus szeptemberben érkezett: beszéljen a házelnök a párt imázs-kampányát megnyitó, nagyszabású rendezvényén. Azóta normalizálódott a helyzet, bár a pártvezetés megorrolt Szili Katalinra, amikor Orbán Viktor felszólítására egy percre felállította a házat, hogy így emlékezzenek a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarcára. A békét azonban már ez sem befolyásolta.
[origo]
|
